Jézus némasága a kiszolgáltatottságban az örök és tökéletes megváltás drága pecsétje.
„Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra és köré gyűjtötték az egész csapatot. Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, tövisből font koronát tették a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva gúnyolták őt: Üdvözlégy, zsidók királya! Aztán leköpték, elvették tőle a nádszálat és a fejéhez verték.” /Máté ev. 27,27-30/
„Nem kiált, és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán.” /Ézsaiás 42,2/
Szabad egyáltalán, arról a Jézusról prédikálni, akit nagypénteken ilyen embertelenül meggyaláztak?! Szabad Őt láttatnunk ilyen összetört állapotban? Nem sértjük meg emberi méltóságát, ha akkor figyelünk rá, amikor már nincs szava, amikor lehetetlen játékszerévé válik az ember mérhetetlen gonoszságának? Nem sértjük meg az Ő intim szféráját szemlélődésünkkel, amikor képtelen a védekezésre?
Jó érzéssel erről nem beszélhetünk. Mennyivel hálásabb csattanós válaszairól elmélkednünk. Szenvedésében is előszeretettel keressük azt, ami felemel, bíztat. Szívesen hallhatjuk átütő erejű szavát, melyeket a keresztén mondott, mert ezekben olyan egyértelmű az érték diadala az értelmetlen kiszolgáltatottság felett. Mondhat nékünk valamit a hangtalan Jézus a sötétség egyértelmű diadalában? Nem kellene tapintatosan tovább siklanunk a felolvasott ige fölött?
Mindezek jogos kérdések, mégis örömmel teszek róluk bizonyságot, mert ez igazi győzelmi híradás! Jézus néma, de győztes csatáját vívja. Néma küzdelméből látjuk igazán, hogy ő az Istennek báránya. /János 1, 29/ Bárány, aki nem nyitja meg száját az őt nyírók előtt. / Ézsiás 53, 7/
A megváltó néma harcában minden erejét arra összpontosította, hogy teste iszonyatos torzulása között bárány-megváltó lelke ne torzuljon el. Győzelme élő cáfolata a szektásan eltorzult egészségkultusznak, mely azt tanítja, csak egészséges testben maradhat ép lélek Jézus győzelme még inkább meggyőz minket az ige igazságáról: „Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.” /Korintus 4, 16/
Megváltónk néma győzelme azonban ennél jóval többet jelent. Ellenállt a kísértőnek, aki csak egy időre hagyta el őt. /Lukács 4, 13/ Most a keresztet felvállalóhoz minden tartalékát mozdítva tér vissza. Célja, hogy eltorzítsa Jézus lelkét és ez által tegye nevetésessé és értelmetlenné a megváltás művét. Az áldozati báránynak, egészségesnek, mindenben épnek kell lennie! /2 Mózes 12, 5/
Jézus győztes némasága a sátán e célját hiúsította meg. Jézus néma harcában négy örömüzenetet is találhatunk:
- MEGALÁZTATÁSBAN SEM LÁZAD FEL ISTEN ELLEN
Lelke egy cseppet sem torzul. Nem méltatlankodott: miért éppen én?! Pedig ott rajta kívül mindenki bűnös volt. Egyedül és kizárólag csak ő nem érdemelte meg sorsát! Tartotta magát szavához: Atyám, legyen meg a Te akaratod! Hiszen Ő éppen ezért jött. A keserű poharat nem kínzói, hanem Atyjának kezéből vette át. Ezért nem zavarodik össze, bizonytalanodik el a pokol össztámadása között. Az Atyában való megbékélésben legnagyobb erőt találta meg.
- KÍNZÓI ELLEN SEM LÁZAD FEL
Nem torzult el a lelke a megkeseredettségtől. Nem átkozódott, nem fenyegetőzött nem borult ki. Büntetésükre még csak nem is céloz. Tudja, hogy a csúfolódók csak végrehajtják. Mögöttük a sötétség elrejtőző, de mégis valóságos hatalma áll. /Efézus 6, 12/
Pedig a kísértő talán ide koncentrált a legjobban, felvonultatta minden kelléktárát: bíborpalást, töviskorona, térdhajlásos gúnyolás. A szenvedő Úr győzött s néhány óra múlva megadta a kegyelemdöfést az ősi kígyónak, amikor így imádkozott a kereszten. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.” /Lukás 23, 34/
- NEM LÁZAD FEL A FŐGONOSZ ELLEN SEM
Ezzel sem torzította el lelkét. Alázatos maradt, az ítéletet Istenre bízta. /Máté 7, 1/
A harcot még itt is szabályszerűen kell vívni. Júdás levelében olvasunk olyanokról, akik megvetik a hatalmasságokat. Pedig még Mihály arkangyal sem mert káromló ítéletet mondani, amikor az ördöggel vitatkozva küzdött Mózes testéért, hanem azt mondta. „Dorgáljon meg téged az Úr!”
- NEM LÁZAD FEL ELLENÜNK
Jogosan cselekedhetné, mert gyanítom, hogy az igazi fő kolomposok mi vagyunk. Minden MIATTUNK, HELYETTÜNK ÉS ÉRTÜNK történt!
Nézzétek, Jézus most is néma. Nem perlekedik, nem lármázik, és nem évődik velünk. Csendben hordozza bűneinket. Nem kéri ki magának, amit ellene tettünk. Még egy kis finom odaszúrást sem tesz. Ez utóbbinak mi nagymesterei vagyunk. Tudunk jót tenni, de nem álljuk meg, hogy ne tegyünk megjegyzést. Sokan nem is tudjuk, hogy az így megtett „jócselekedetek” okozzák a legtöbb fájdalmat és galibát.
A megváltó munkája tökéletes. Ez által lett teljes a diadala a halál felett! /1 Korintus 15,54/ Jézus némasága a kiszolgáltatottságban az örök és tökéletes megváltás drága pecsétje.
Ámen.