/Jelenések 8, 1- 13/

Drámai ez az elcsendesedés. Az Úr magasztalása hirtelen megszakad. Mi történt? A mennyei seregek boldogan énekelnek, amikor egy bűnös megtér Urához, de elcsendesednek a földre váró ítélet kezdete előtt. Az ítélet nem játék. A világ erről mit sem tudva zajong és éli megszokott életét, de az Úr népe csendben van, és felelősen gondol az elkövetkezendőkre. Nem hangoskodik, de emlékeztet Isten igazságosságára. Felelősen szól az Úrhoz való visszatérésről, mert Urunk igazságosztása biztosan eljön. Isten az ő igazságának érvényt szerez. Az ítélet kiteljesedik, és az egész földet megrázza. Az ítélet első négy trombitája kataklizmát vált ki. Remeg, vajúdik a világ, mielőtt megszületik az új, amelyben békesség és igazság lakik. Isten szava, jelenléte már nem lesz letagadható. A végső, nagy tanúlság felé halad a világ, melyet ma még nem akar komolyan venni. Az ember választhat Isten és a bálványok között, de az Isten nélküli élet következményeit már nem ő választja meg! Most kerül meghallgatásra az eltiport szentek panasza. Sokáig úgy tűnt, hiába az imádság, Isten nem hallgatta meg, és az igazság nem érvényesült. Isten szabadon kezeli imáinkat. Nem elveti, hanem összegyűjti azokat. Fogadjuk el alázatosan, hogy a szentlélek nem csak közvetíti, hanem időzíti is imádságainkat. Ezért ne fáradjunk, de szüntelen imádkozzunk!