Budapest Pestlőrinc Szemere telepi Református Egyházközösség
LELKÉSZI JELENTÉS a 2012-es évről
Jelentésem első szava legyen a hálaadásé:
„Az Istennek pedig legyen hála az Ő kimondhatatlan ajándékáért”(2Kor.9,15)
Legszebb napunk volt a virágvasárnap, amikor 3 év és 7 hónap után használatba vettük új templomunkat. Szűk helyen nyomorogva sem fogytunk el, békességben vártuk a beköltözés idejét. Új templomunk 2012-ben tovább épült. Megtörtént a külső és belső burkolás, a karzat kialakítása. Elkészült fűtésrendszer és a vizesblokk. Belülről már igazán csak a hangtechnika,
a szószék és az elválasztó üvegfalak hiányoznak. Külső munka (járda, parkoló beállók kialakítása, kapuk és új kerítés) még bőven maradt.
Urunk életre ítélte itt a népét. Az új templommal együtt a gyülekezet is épült számában is jól láthatóan gyarapodva. Ez évben is példás volt az áldozatkészség. A templomra 4,6 millió adomány gyűlt össze (befizetések, csekkek befizetése és 1 %- os adótámogatás által.)
A presbitérium és a különböző bizottságok aktivitása nőtt. Munkájuk komoly minőségi javuláson ment át. Sokkal színesebb és szervezettebb lett életünk. Különösen a diakóniai és a sajtószolgálat fejlődött sokat. Több új alkalommal bővült szolgálatunk (baba-mama kör, adventi vásár, Nyilas Misi) program köré szerveződő rendezvények. Nőtt a gyermek istentiszteletre járók száma, erősödött ifjúságunk. A presbiterek és nagyon sok gyülekezeti tag példásan részt vesz a szervezett munkában, különösen az új templom szépítésében, takarításában.
Az évek óta tartott keresztkérdések sorozat is gyümölcsöző. Bár az utóbbi két évben –a kezdeti nagy lendület után, csökkent a részvétel, ennek ellenére népes, hitben erősödő és szol-
gálatokban aktivizálódó, főleg fiatalabbakból álló közösség alakult ki és jár a keresztkérdések
Biblia órájára. Külön áldás, hogy nagy többségük a vasárnapi istentiszteleteknek is rendszeres
Látogatója. A közösségformálásban is előbbre jutottunk. Énekkarunk szépen fejlődött.
Urunk az anyagiak terén is áldását adta. Többen adakoznak, perselypénzünk is gyarapodott. Igaz, ez tőkefelhalmozásban nem nyilatkozott meg, hiszen amit csak tudtunk, a templom építésére fordítottunk. A beindult temetések (urna sírok forgalma) is több milliós bevételhez juttatott. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy láthatóan megemelkedtek a járulékos költségek is. Közüzemi költségek, biztosítás, karbantartás. A jövőben a temetési adminisztrációra és a rendezvények lebonyolítására alkalmazottakat is be kell állítanunk.
A gyermekmunka élénkülésének is lesz anyagi vonzata. Látható, hogy az urnatemető bevételéből valamit – bár még nem jelentős összeget – a szolgálatokra és a fenntartásra is fordítanunk kell. Valamelyest gyarapodott a keresztelések száma. Testvér gyülekezeti kapcsolat létre jöttén munkálkodunk a felvidéki Rimaszombati Ref. gyülekezettel. Új templomunk hozzájárul a szűkebb kerület kulturális életéhez (hangversenyek, előadások)
Helyet adunk a szomszédos evangélikus ált. iskola áhítatainak, ünnepeinek.
Természetesen szólnunk kell nehézségeinkről: Gyülekezetünk vasárnapi jellege állandósulni látszik. Mivel az építkezés miatt az amúgy sem nagyszámú házasságkötések évekig szüneteltek, nehezen indul újra ez a szolgálat. Új templomunkban eddig 3 ilyen alkalom volt. Az építkezés feszített tempója miatt nem jutott hely és idő a nyári táborok, kirándulások, csendes és tematikus hetek szervezésére. Marosvásárhelyi testvér gyülekezetünk meglátogatása is csak terv maradt. Stagnál, vagy inkább fogy a péntek délelőtti bibliaórások száma, viszont az esti interaktív bibliaórát egyre többen látogatják. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a kis, rendszeresen imádkozó mag szolgálata nélkül nem nyertünk volna ennyi áldást.
Nagy segítségünkre volt Pap Lászlóné, Erzsike és beosztott lelkészünk Komlósi Erzsike rendszeres segítő szolgálata az igehirdetés és a hétközi alkalmak tartásában. Nagy segítség volt a diakóniaszolgáló csoport, a gondnok úr és a presbiterek hűséges szolgálata. Illesse köszönet a gyermekmunkásokat és az egyházfit és szüleit áldozatos munkájukért, valamint kántorunk szolgálatát, Istennek adunk hálát. Kovács Zsigmondné, Julika szolgálatáért, aki most töltötte be 90. életévét, és pénztárosi munkakörét mindezidáig példásan ellátta. A feltámadás hitével gondolunk az eltávozókra; Póda Sándor hűséges, mindig segítőkész presbiter testvérünkre, valamint Darázsi Margit hosszú időn át hűséges diakónusunkra, aki 92 évesen költözött haza megváltó Urához. Kegyelettel emlékezünk gyülekezetünk alapító tagjára; Tekes Sándorné, Zsebők Kornéliára, történeti múltunk élő lexikonára, aki Isten kegyelméből 101 évet élt. Isten vigasztalja a gyászolókat.
Hálaadással kezdtük és hálaadással zárom jelentésemet. Dicsőség légyen Istennek, aki megtartotta és megőrizte közöttünk a békességet és kegyelmét nem vonta meg tőlünk.
Budapest, 2013. január 22.
Kiss László
/lelkipásztor/